a képen egy eszter látható,vele ünnepeltem azt hogy ma kaptam egy külső vakut,aminek úgy örülök mint majom a farkának mert új teret nyitott számomra a fotózásban,micsoda nagy szavak bassza meg,életem legrosszabb névnapjára sikerült ma ébrednem,nem mindha annyira nagy dolog lenne ez az egész,sosem tulajdonitottam neki nagyobb jelentőséget,talán majd a huszadik születésnapomnak,de annak sem biztos

akárhányszor eldöntöm hogy nem vagyok hajlandó feladni a gyermeket ami bennem és akárhányszor megpróbálom megkisérelni hogy nem állok be a keresű és reménytvesztett emberek táborába,pont annyiszor sikerül valami olyanba botlanom amibe egyátalán nem kellett volna,erre mondják hogy az angyal mindig az ördögbe szerelmes,de elmondhatatlan hogy ez mekkora kibaszás,nem tudom kihez kéne intézni már a kérésemet,legfőképp magamhoz,ami nyilvánvalo de ugy érzem ez a dolog most nem rajtam mulik,én már olyan régen el akarom felejteni,de mégis mindenhol ott van,hozzá tenném csak az utobbi időben,teljesen mindegy ki mit gondol,te vagy én,ti vagy ők,ő vagy ők,tisztában vagyok vele hogy az ürt akarjátok kitölteni,ezért jártok házrol házra és egy percig sem számit ha féluton elhagyod a kulcsot,a szomszédban kérsz egy másik a következő szivéhez,sosem voltam ilyen ember,miért van az hogy nekem elég mindig egy,jelentőségét sem érzed a tetteimnek,foggalmad sincsen hogy mi miatt mentem tönkre lelkileg az utobbi (nem mondom meg) mennyi idő alatt,legyen elég hogy kurva sok,nem tudom mit tehetnék,az a legmocskosabb mikor valakiről tudod hogy sosem kapod vissza a büdös életben,nem hogy ugy ahogy te akarod de mégcsak egy szora sem,mert hallani és látni sem akar,csak érteném hogy miért,a kérdésekre valo válaszok keresése öritett meg mindig is,ünnepélyesen leadok ezzel,merem remélni hogy örökre,ha eddig nem kapott szerepet az életemben ezután sem fog,sajnálom de nem vagyok képes többet egy helyben toporzékolni és némán üvölteni hogy adjátok vissza